Örökzöld fűszerünk

Mit mondhatnék. Kedvenc fűszernövényünk meghálálta a gondoskodást. Pedig a télen azt hittem,hogy vége lesz a nagy hidegben. Erre tessék, 30 cm nagyra nőtt az első tavaszi napsütések után.

Mitevő legyen az ember ennyi korianderrel? Általában lefagyasztjuk, de szárítani is lehet,  bár ezzel most próbálkozunk először. Mivel egész évben terem, nem szükséges nagy  tárolási készletet felhalmozni. Sokat el lehet használni frissen is, levesekbe,zöldség ételekbe – szabdsziba, csatniba, de a szendvicsre is rakhatjuk.

Aki még nem tudja miért olyan jó fűszer, neki röviden összefoglalom:

  1. Semmihez sem hasonlítható az íze!
  2. Zöldje és magja egyaránt hasznosítható.
  3. Minden testtípus számára fogyasztható, “tridoshás”.
  4. Azon kevesek egyike akik megkötik és kivezetik a nehézfémeket a testünkből, pl ólom – kipufogógáz, higany – fogtömés, kadmium – dohányfüst, arzén – egyes ivóvizek.
  5. Mindezek mellet nagyon könnyű a termesztése, bárki számára, akár még balkonládában is.

Remélem meghoztam mindenki kedvét a koriander fogyasztásához és termesztéséhez is. Arra viszont figyelni kell, hogy metélő fajtát válasszunk, mert a hagyományos fajta csak magnak jó.

Magvalás, az utolsó vizsgálat

Mielőtt eltesszük a sütőtök magjait, két fontos vizsgálatot kell elvégezni. Az egyik a hús minőségének elbírálása, ami a legfontosabb szempont. Elég vastag, sötét színű, valamint vastag kell hogy legyen. Természetesen a kóstolás után tudjuk igazán eldöntetni, hogy érdemes e tovább szaporítanunk. Ha mindezeknek megfelel az adott termés – nem beszélve a fajtatisztaságról- akkor kiszedhetjük a magokat belőle.

A másik kritérium a magok minősége. A mosás és tisztítás alatt sok léha maggal vagy valamilyen módon sérült  szemekkel találkozhatunk. Dobjuk ki őket azonnal, hogy csak  első osztályú termésünk legyen a következő szezonban. Szárítás után -száraz, nem forró helyen- üvegbe tegyük a magokat. Május elején újra találkozunk majd velük. Ha palántázni szeretné valaki, akkor április elején vegye elő őket, és pohárba neveljen párat. 

Megvártuk a szélcsendet

Réges-régen történt, hogy nekiláttunk az új fóliát építeni. Tavaly le kellett bontani a kis fóliaalagutat, mert a váz sok helyen eltörött. Aztán megtaláltuk ezt a használt vasvázat, amit sikerült lebontani, ideszállítani, felállítani majd lefesteni.

És eljött a nagy nap! Végre nem fújt a szél, nem esett az eső, nem fagyott le a kezünk a hidegben. Előkészítettük a nagy takaró fóliát, és a két végre feltettük a kis ablakfóliákat.

Nagy kő esett le a vállunkról amikor végre teljesen befejeztük ezt a fóliát. Most már új kihívások állnak előttünk: ellepte a földet a tarack… Valószínűleg takarással vissza tudjuk majd szorítani, de nem lesz könnyű feladat. Terveink szerint ide paradicsomot ültetünk.

Fóliások előnyben!

Szabadba borsó és spenót, netán fehérrépa és sárgarépa mehet. A fólia vagy üvegház azonban már több mindennel kecsegtet : rukkola, retek, kínai kel, saláta és koriander. Persze tehetünk borsót és répát is, ha akarunk.

Az első benti vetés : a rukkola nyerte idén is a legkorábbi versenyző díját. A szabadföldi körülmények sem lennének rosszak, de ebben a kora tavaszi időben korábbi és szebb termésünk lesz a bentre vetéssel. A héten jó idő volt, így sikerült még a kinti területeket is előkészíteni vetéshez. A hétvégére viszont esőt és kis lehűlést jósolnak…

Akik pedig még csak meditálnak a nagyobb munkákon, ápoljanak kis palántákat, hogy ha saját nevelésű növénykéket akarnak kiültetni. A szabadföldi paradicsomot hétfő délutántól szerda estig elvethetjük magágyba – vetési naptár alapján. Nálunk már bújnak a múlt heti vetemények a palántanevelőben. De a napokban inkább füstölő,mint nevelő..

Kora tavasz

Ennyi volna a kert a szabadban… Nem kezdjük túl korán, inkább kivárjuk a melegebb időt, de a jóslatok szerint hűvös lesz a tavasz. A borsót és a répát, fehérrépát viszont még ebben a hónapban elvetjük, vagy április elején legkésőbb. Csak ezek nem erre a helyre kerülnek.

Az idei tél és tavasz nyertese a spenót! Ősszel a sütőtök nyert, ha még emlékszünk rájuk… Hihetetlen szép és nagy levelek nőttek az üvegházban. Ennyit számit a meleg és egy kis víz.

Végül, de nem utolsósorban. Újra kezdjük a palántanevelést, amihez fűteni is kell. Sajna a régi üvegek már nem jól szigetelnek, ezért le kell takarni egy fóliával is a palántanevelőt.

És egy tipp! Most termés napok vannak és ültetési idő. Itt az ideje a paprika és padlizsán vetésének. Aki üvegházba vagy fóliába teszi a paradicsomot, az vetheti most a magokat. Szabadba viszont csak a hónap végén kell a paradicsomot palántázni! Max 6-7 hétig kell nevelni a palántákat, ennél tovább már nem szabad őket pohárba tartani.

Mindjárt vége az első résznek

Jól halad a magfogós könyv írása, de képekkel nehéz szolgálnom a kedves olvasóknak. Uncsi lenne egy monitor képét megörökíteni, mert nagyjából ez az egyetlen amit mutathatnék abból amit csinálok.
Most röviden felvázolom a könyv tervezett tartalmát, amit három részre osztottam: Az első rész -amivel most fogok végezni- hat fejezetből áll. Ezekben foglalom össze a lényeges feladatokat, de magát a termesztést és a feltételeket is, amik a sikeres magtermesztéshez szükségesek. A második rész a fajok részletes termesztési és magfogási útmutatója lesz. A befejező részben pedig táblázatok, kiegészítések, tippek lesznek összefoglalva az előzőekkel kapcsolatban.

Mostantól itt a blogon is minden fejezetet röviden összefoglalok, hogy az olvasók betekintést nyerjenek a témába. Remélem tetszeni fog mindenkinek és nem lesz nagyon elméleti a leírás. Az egyik barátom, aki olvasta a kéziratot azt mondta, hogy a bevezető részek kissé szárazra sikerültek…. Természetesen gyakorlati szempontból világítom meg  a témát, de mégis vannak benne “tudományos” részek….

Komposzt,mint a körforgás része

Az első magvetés mindig nagyon izgalmas. Újra érzem a föld illatát, szembesülök a végtelen feladatok dominó elvének első mozdulatával. Innen kezdve november végéig nincs megállás: állandó meditáció – összpontosítás a zöldségeken.

De kezdjük az elején, vagyis a körfolyamat egyik pontján. Készül a komposzt, a nyers- és szervesanyag újrahasznosító kisüzem. Abból a sok büdi és ragadós dologból az a talaj lesz, amiben az ételünket termelhetjük. Aztán újfent keletkezik maradék, amit megint komposztálhatunk és így tovább…

A talajok állapota az alapja minden kertnek vagy gazdaságnak. Ha odafigyelünk arra,hogy visszaadjuk azt amit kivettünk belőle – termények formájában – akkor a mérleg újra kiegyensúlyozódik. Minden nyersanyag ami a kertben felhalmozódik végül a komposztra kell hogy kerüljön. Így a tápanyagok az értékes humuszon keresztül újra élettel töltik meg a talajt.

Magok

Tavaly megcsináltam ezt a bejegyzést, de valahogy nem tettem közzé… Ezt pótolnám most, hiszen úgyis a magokról szól minden mostanában. Fent a retek dzsungel látható, majdnem teljesen érett terméseivel. Lent pedig a kinyert magok a széttört becő darabjai mellett.

Sok magunk termett tavaly, majdnem minden úgy ahogy terveztem. A reteknél történt egy óriási előrelépés,ami több évig váratott magára. A retek a többi gyökérféléhez hasonlóan átültethető. Nemhogy csak lehet, kell is! Ha szeretnénk fajtaazonos gumókat tovább szaporítani, mindenképpen ki kell húzni és megvizsgálni őket. 

Sokan érdeklődtek a magfogások iránt, mindenki kíváncsian próbálkozott a számára újszerű technikákkal. Szelelés és “ernyő dörzsölés” egyaránt része volt a feladatoknak. Ezeknél a lépéseknél mindig óvatosan kell eljárni, nehogy rontsunk a magok minőségén, és a magmennyiség is megmaradjon.

A legkockázatosabb feladat a retek terméseinek feltörése nagy mennyiség esetén. Van egy szőlő zúzónk ami tökéletesen alkalmas a feladatra, de pontosan be kell hozzá állítani! 

Bár olyan egyszerűnek tűnik a sok kis mag “előállítása”, mi emberek mégsem tudjuk őket csak  úgy teremteni. Krisna nagyon kedvesen sok százszor annyi magot ad vissza mint ahány növényt mi ültettünk. Ebből is látszik milyen jó befektetés a kert és a lelki élet.

Lassan vetni kell


A hétvégén már vetem az első magokat: brokkolit és karfiolt, majd a salátát. Végignéztem a vetési naptárat és meg is terveztem az idei vetések, valamint az ültetések időpontjait. Ilyenkor még könnyű minden, csak gondolni kell valamire és meg is vagyok. De ha esik, elromlik a vetőgép, lebetegszik valaki stb…

A salátát először magágyba vetem, majd onnan tűzdelem ki a fóliába. Később már csak magról lesz a helyére vetve. A brokkoli és karfiol pár évre kimaradt a termesztésből nálunk, de idén újra megpróbáljuk az együttműködést… hernyók, szárazság, kis termések… Talán most kedvező szelek fújnak majd ide a somogyi völgyekbe. 

Nemrég még az üvegházban is bőven fagypont alatt volt a hőmérséklet. Minden termény úgy kinyúlt a hidegben, mint a fenti rukkola. Ettől a héttől azonban érezhetően erősödik a nappali felmelegedés. Nem bírunk már magunkkal, vetni akarunk! 

Ízelítő

Körülbelül hat éve annak, hogy elkezdtem a magtermesztést Krisna-völgyben. Jelenleg csak a zöldségek magjait fogjuk vissza, a virágok és a szántóföldiek magjai még hátra vannak. Amikor belefogtam ebbe az új feladatba, nem volt semmi előképzettségem-ahogy a kerthez sem volt annak idején.

Az új “tudomány” első kihívása a magyar nyelvű irodalom beszerzése volt. Kevés és nem igazán releváns könyveket találtam. Valahogy a közelmúltban egy biokertész számára sem használható könyvet sem találtam. Mindenhol gépek és mérgek… Így az angol szakirodalom maradt az egyetlen megoldás. Bát…áj kent ríd in énglis, szorri! De megoldottam…

Aztán az antikváriumok irányából valami reménysugár csillant fel. Három könyvet sikerült kibogarászni, de mindegyiknek csak egy része volt használható a magamfajta számára. Mivel se mérgeket se áramot nem szerettem volna használni, egyik se volt tökéletes. Szóval előrébb is jutottam meg nem is.

Egy szép napon eszembe jutott egy ötlet! Tollat fogok ragadni és leírom amit megtanultam vagy gyakorlatba ültettem, hogy azok akik utánam látnak neki a magtermesztésnek, már kitaposott úton tudjanak haladni előre. Elkezdtem hát összefoglalni az ökológiai gazdaságban valamint a kisebb kertekben is használható  magfogások módszereit.