Cukkínis tapasztalat

Mint minden évben, idén tavasszal is raktam egy ágyás cukkínit a fóliába. Eddig nyár közepére rendszerint kifáradtak és ki kellett szedni őket. Aztán idén hogyan hogy nem, nem volt idő kihúzni a látszólag legyengült növénykéket.

Persze pár termést minden jónak ítélt tövön meghagytam magnak. Ezért sem erőltettem az ágyás letisztítását, hogy biztos beérjenek a magok. Ezek után még a mai napig – szeptember huszadika -szedtük a friss terméseket. 

Tehát májustól októberig terem a cukkíni a fóliában, túlnőve a szabadban ültetett bokrokat. Több mint két métert nőttek a tövek, annak ellenére,hogy inkább bokros fajta.

Aki teheti hagyjon mindig a fóliában vagy üvegházban pár tövet, így megspórolva a második vetést a szabadban. De ha biztosra megy a kertész akkor júniusban még vethet egy új ágyást, vagy pár tövet. Ezek majd kitartanak késő őszig.

Reménysugár

Egy fólia búcsúzik, egy másik meg beköszön. Hamarosan teljes pompájában ragyog majd az új fóliasátor, aminek eddig a váza készült csak el.

A festés közel két hétig tartott egy embernek, az építés- bontással együtt- több mint öt napot vett igénybe, öt embernek.

Terveink szerint a téli termények egy része ide kerülne az ősszel. Van mit javítani a földön, hiszen egy füves mezővé változott egy  év alatt.A fólia felhúzása is tartogat néhány kihívást, mert nem az eddig megszokott ajtó- és ablakmegoldással épült.

Masszázs a földnek

Tavaly kimaradt a legjobb szüret fesztivál beszámolója. Természetesen ami késik nem múlik. Az eddigi szokástól eltérve már augusztusban felszedtük a krumplit. Ez több ok miatt történt. Egy, hogy lerágták a bogarak…így már nem tudott tovább fejlődni. Kettő, a fesztiválos lakomáink idén csak helyi terményekből készülnek, amihez a krumpli igen fontos alapanyag.

Egy komolyabb példány is akadt a kezünkbe, jókora sárral kísérve. Minden nap esett az eső, így az időzítés éppen határidőre sikerült:a fesztivál előtt egy nappal… A termés volt már jobb is, de nincs ok a panaszra. Kétharmad része nagyméretű, viszont átlagosan kevesebb termett mint a korábbi években.

Ez sem volt ritka látvány. Több tövet kihúzva ez tárult a szemünk elé… Szó se róla, jövőre újra megpróbáljuk!

Egy örök történet

Egyszer régen, amikor még bíztunk a jó szerencsénkben, mentettük a menthetőt… Tavasszal volt egy nem várt esemény, majd a várva várt esemény! A szokások aztán hagyománnyá váltak, így végül egy egész szezont átívelő fóliajavításba kezdtünk.

Egy hétvégén, valamikor augusztus legelején jött egy újabb vihar és a sátor tovább nyílott a tavaszi repedés után-ami akkor úgy tűnt, sikeresen begyógyult. 

Aztán persze minden ment tovább a maga útján, a repedés panoráma kilátássá változott. Szerencsére az akkor még szüret előtt álló magfogások felett épp maradt a tető. Döntöttünk : ennek a fóliának lejárt az ideje. A hely sem jó már, mert a fák megnőttek és leárnyékolják. Eperfölddé alakítjuk a helyet, a váz még épp részeit pedig valahol újjá varázsoljuk.

A viharkárok közepette egy túlélő padlizsánra leltem. Elmondása szerint nem sok különbséget vett észre az egészséges és sérült fólia között, de a létbizonytalanság és a komoly stresszélmények végett a maga részéről jövőre inkább a szabadföldet választaná!

Az Okra két oldala

Most pedig következzen a legszebb zöldség! Ha éppen nem tudnánk mivel állunk szemben, egyszerűen csak szép virágnak nézhetnénk, de a annál sokkal többet tud… Balra egyik örök társ növénye, a karela látható.

Egy dupla virágzat és alatta a termés. Az okra sok szempontból elbűvölő, mint a szemnek, mint a nyelvnek. Ha azonban közel kerülünk hozzá fájdalmas élményekkel gazdagodhatunk. A szép és finom dolgoknak is áruk van. A kicsi kis szőrök amik a növényen találhatók nem pont a simogatásra várnak. Kesztyűs kézzel kell velük bánni, és akkor bárányokká válnak.

Egy kis ízelítő a termésekből. Szokás szerint jól működött az üvegházi termesztés, de a tetvek persze hasonlóan jól szerepeltek. Ahogy már említettem, mindennek ára van, kérdés ki mennyit áldozna rá? Én így szeretem!

Különös esetek…

Aki látta régen az X akták sorozatot,annak nem kell megmagyarázni, milyen élményt nyújt a karela lugas az új szemlélőnek. Egyszer régen még  nulladik típusú találkozásnak is nevezték…. Hát ez lett a kis ágyásból,amit alig sikerült felfuttatni a tavasszal.

Annyit mutogattam a “narancsokat”, hogy sokan azt hitték az a termése amit fogyasztani kell. De a karela nem a teljes biológiai érés állapotában kerül a konyhába, hanem még zölden.a fenti képen a generációk egymáshoz való viszonyát igyekeztem megörökíteni. A pici kis termés jobb oldalt alul, felette a pont szedhető termés. Végül de nem utolsó sorban pedig a robbantott narancs, aminek már csak a magjait használjuk.

És ha a meglepetésekből sosem elég, akkor egy egy alkar nagyságú narancsos terméssel biztos nagy hatást gyakorolhatunk a környezetünkre.

Milyen az érett répa?

A múltkori házifeladat nyertese pedig az volt, aki a répára gondolt. Kicsit meg szoktak lepődni az emberek,hogy mi történt szegény répákkal, hogy így megváltoztak. Gyorsan megnyugtatunk mindenkit, hogy nem génmódosított növényről van szó…

A tavaszi berobbanás után lassan elszáradtak az ernyők. Sajnos, mint minden dologgal ebben a világban, nem az összes termés lett olyan amilyenre számítottunk. Fenn a szépen beérett magok, lenn viszont a félérett virág látható. Az utóbbi esetében már csak az illata tud valami élményt nyújtani, hiszen a magok használhatatlanok.

Erre én várok most megfejtéseket, hogy miképp lehet elkerülni a kártevőket, akik beszövik majd teljesen kiszipolyozzák a terméseket. Még ilyen károk mellett is bőséges magtermést könyvelhetünk el, így panaszra semmi okunk sincs. Viszont a tökéletességre legalább törekedni kell, ha az eredményt már valaki más adja.

Beértek a magok

A vetőmag termesztésről volt már szó bőven,de mindig van pár részlet ami érdekes lehet. Idén is, mint ahogy eddig sok zöldség magját igyekeztünk megtermelni és megőrizni. Az uborka jelenleg is erre a célra lett vetve, mert kaptam egy jó fajtát amit érdemes  tovább vinni.

A magokat az érett, teljesen megsárgult termésből ki kell szedni,majd kis vízben pár napig erjeszteni. Ha már jól leerjedt a kocsonyás magburok, akkor csak le kell öblíteni és kiszárítani a magokat.

A karela termést már bemutattam nem is egyszer, nem is utoljára. De a magokat mosás után is érdemes megismerni,ha valaki nem találkozott még így velük. Az ő esetében nem kell erjeszteni, csak ahogy a termésből kipottyant összeszedni és lemosni róla a piros burkot. Természetesen szárítás is szükséges,majd megfelelő tárolás.

Ezt a képet pedig házifeladatként meghagyom az olvasóknak. Aki elsőre kitalálja mit ábrázol, kaphat belőle ajándékba! 

Legközelebb majd részletesen is írok róla, nehogy  örök rejtélybe maradjon!

Hírek a kis világunkból

Friss híreinkről egy helyi paradicsomot kérdeztünk meg : milyen volt az idő és mire számíthatunk a következő napokban?

Először azonban hadd említsem meg, hogy az idén termelt – sajnos kis mennyiségben – paradicsom közel rekord minőségben állt porondra! Jövőre is ez a fajta lesz ültetve, csak sokkal több…

Tehát akkor az első kérdés, milyen volt az idő? Ennyi eső ritkán esett nálunk, inkább öntötték mint ejtették. A patakok megáradtak, sőt új patakok jelentek meg több helyen! A lenti földek még mindig víz alatt vannak, lassan azonban elvonul az ár.

A károk még számítás alatt vannak,bár nem tűnnek jelentősnek. A répa túléli,a tök kicsit megritkult. A többi szomszéd viszont újra építheti a kerítését, és velünk együtt lapátolhatja a hordalékot. A jó hír ezek mellé,hogy a hordalék sok fát is magával sodort,amivel tüzelni is lehet! 

Végül pedig, ami a jövőt illeti:  szinte beláthatatlan,valószínűleg bármi megtörténhet és annak az ellenkezője is!

Júliusi kínálat

Júliusban már minden van a kertben. Amint elkezdődik a paradicsom és a zöldbab szezon, onnan kezdve nem kell aggódni, hogy lesz e mit enni. Természetesen minden más is fontos, de a cukkíni vagy a mángold még önmagában kevés.

Hát még ha van hozzá egy kis padlizsán,okra, karela és répa! Többféle paprika színesíteni, meg pár zöldfűszer -mint bazsalikom petrezselyem vagy koriander – ízesíteni.

Azért még van mit javítani így is, hiszen a mennyiségek nem mindig elegendőek. A koriander és zöldbab pedig nagyban függ az időjárástól. Most épp másodszor vetettem koriandert de még nem bújt ki… A tegnapi eső szerencsére sokat javított a helyzeten.