Girirája Govardhana
A rezgős vetőgép mellé kettő hasonló eszköz is jött még kora tavasszal, egy palántázó és egy kisebb átmérőjű "cső". Utóbbi remekül alkalmazható magok vetéséhez, például sütőtökhöz vagy más tökfélékhez. Nincs több hajolás, guggolás és hasonló gyakorlatok🙆 Még be sem mutattam Nila Gopál prabhut, aki idéntől a mezőgazdaság humán erőforrását gazdagítja. Főleg szántóföldi, de kapás - … Bővebben: Gyorsított vetés
Begyorsult az élet áprilisban, nem jutott sok idő az írásra - se könyvre se blogra. A legnagyobb dolog a krumpli vetése volt. Ezenkívül még sok más magot is vettünk, mint répát és fehérrépát, valamint a spenótot és a mángoldot is. Hirtelen lett nyár a kora tavaszból, eső pedig nem sok esett. A gyomoknak azonban ez … Bővebben: Elmúlt már április
A második fejezet két fő témát tárgyal: egyrészt, hogy melyik növény "kicsoda", másrészt hogy milyen módon szaporodnak a különböző fajok. Előbbi a növénytani besorolást mutatja be, míg az utóbbi főként az ivaros szaporodást elemzi a virágok felépítésén keresztül. Családonként eltér a növények felépítése, e miatt jó ismerni a növénytani besorolást. A családokba sorolás abban segít, … Bővebben: Magraforgó 2.fejezet Szaporodás
Van egy nagy és izgalmas újdonság a kertben, egy traktor amivel mindenfélét lehet csinálni... Ez a gép még év elején érkezett hozzánk, de csak ebbe a szép időbe tudtuk kipróbálni. Bojti barátunk is kipróbálta, mert nem bírt neki ellenállni! Az üvegházban is zajlik az élet, bár kicsit késésben vagyunk a tavalyihoz képest. Itt épp a … Bővebben: Kint is, bent is
Több év után újra folytatjuk a régi gyümölcsfák szaporítását. Lassan tíz éve már, hogy utoljára oltottunk. Közel négyszáz darab új csemete készül a még szabad helyekre. Pártha prabhu nem kímélte magát, napokon át csak vágott, illesztett, kötözött, lenezgetett majd jelölt és kezdte előröl... A virágoskert üres fóliája jó helynek bizonyult a feladathoz, mert az eső … Bővebben: Oltás
Végre kijutottunk a szabadba. A sok eső és hideg miatt a tavalyihoz képest később kezdtük el a szabadföldi vetéseket. Első nekifutásra a borsó került sorra, hamarosan pedig a répa, fehérrépa és a spenót következik. A borsó vetés jobban sikerült mint az előző szezonban. Jobb lett a föld amit előkészítettünk, és az idő is szebb volt. … Bővebben: Szabadföldön jártunk
A könyv első fejezete az alapvető körülményeket, főleg a környezeti adottságokat és az emberi szaktudás szükségességét elemzi. Szerencsére magyarországon szinte mindenhol teljesülnek a magtermesztés feltételei, de nem lehet bárhol, bármit termeszteni és magot is fogni mindenről. Az első pont, amiben a magtermesztés sok esetben eltér a normál termesztéstől, hogy több időre és melegebb, szárazabb körülményekre … Bővebben: Magraforgó 1.fejezet Feltételek
A magvetésen túl vagyunk, de az időjárás hirtelen változásai és a kályha sztrájkja nem kedvezett a palántáknak, különösen a paradicsomnak. Újra vetéssel folytatjuk. Minden szezon más, ez most így kezdődik, de a világ nem dől össze két hét csúszás miatt. Van azért jó élmény is, például korábban jött a nyuszi, hozott nekünk vetőcsöveket és rezgős … Bővebben: Így kezdődik
A névadásról még nem beszéltem, ezért erről és a többi részletről is írok most egy keveset. Sokat ötleteltünk róla, milyen nevet kapjon a könyv, de nem jutottunk előre. Tavaly nyáron aztán egy kis viccelődés után Pártha prabhu kimondta a bűvös szót: Magraforgó. Ezzel végleg eldőlt mi lesz a név, de a tartalom még mindig csak … Bővebben: Magraforgó: a magfogás körforgás
Régen volt már bejegyzés, ezért elnézést kérek mindenkitől, aki reménnyel a szívében továbbra is felkereste az oldalt. Egy hosszú őszies téli álmom tartott vissza idáig az írástól... Az ébredést a tavaszi vetések idézték elő, amik gyorsan újra berendezték a palántázót és hirtelen nyári meleget varázsoltak a helyből. Persze nem csak álmodoztam idáig, hanem végre sikerült … Bővebben: Téli álom után…
